Hírek

Az energiacímkéből kiderül, miért nem elég csak az energiabesorolás alapján összehasonlítani a klímamodelleket, ugyanis könnyen előfordulhat, hogy az a gép, melyet magas energiahatékonysággal vásároltunk, nagyobb hidegekben könnyen kerülhet alacsonyabb energiabesorolásba.

Az energiacímkék alapvető célja, hogy két berendezés hatékonysága egy egyszerű betűjel segítségével a legkönnyebben összehasonlítható legyen. Ez segít a végfelhasználóknak a döntés meghozatalában. Fűtésben az SCOP (Szezonális jósági fok) mutatót használják, mely megmutatja a berendezés hatékonyságát egy adott fűtési igény mellett. Ez az adott fűtési igény azonban nem feltétlen azonos minden gyártónál, ezért más adatokat is érdemes figyelembe venni.

Miért van térkép az energiacímkén?
Az energiacímke hűtés üzemmódban nem tesz különbséget Európa éghajlatában. A fűtés vonatkozásában azonban mutat egy sematikus térképet, mellyel körülbelül megmutatható, hogy hol mennyire hidegek a telek. Az Európai Bizottság 626/2011/EU rendelete csak az átlagos éghajlati övre (középső oszlop/ zöld szín) vonatkozó adatok megjelenítését teszi kötelezővé, a hidegebb és melegebb éghajlatokra kalkulált adatok tájékoztató jellegűek. Az átlagos éghajlati viszony -10°C, a hideg éghajlat pedig -22°C külső hőmérsékletet vesz alapul. Magyarország a valóságban valahol a két érték közt helyezkedik el, a tervezők az itthoni viszonyokra -15°C legalacsonyabb külső hőmérsékletre méreteznek.

Milyen adatok hasonlíthatók még össze az energiacímkén?
Az adott éghajlati öv legfelső sorában megadott teljesítmény (kW) azt mutatja meg, hogy a gyártó az adott éghajlati övhöz tartozó legalacsonyabb külső hőmérsékleten mekkora teljesítmény mellett vizsgálja a berendezés hatékonyságát és várható fogyasztását.

Erre az adatra kiemelt figyelmet szükséges fordítani, mivel abban az esetben, ha az adott gyártó nem a névleges teljesítményen vagy ahhoz közeli hőmérsékleten mérte be a klíma energiahatékonyságát, akkor könnyen előfordulhat, hogy az a gép, melyet magas energiahatékonysággal vásároltunk, nagyobb hidegekben könnyen kerülhet alacsonyabb energiabesorolásba.

Tehát például, ha két A+++-os gépet hasonlítunk egymáshoz, akkor érdemes azt választani, ahol magasabb teljesítményt (kW) látunk. Ennek az előnye, hogy nagy hidegben is alacsonyabb áramfelvételel fog működni a gép.

Egyes berendezések (mint például a Dual-Stage kompresszorral rendelkező Gree Amber Royal) egyáltalán nem, vagy csak alig veszítenek teljesítményükből a külső hőmérséklet csökkenésével, míg más berendezések akár a névleges teljesítményük 50%-át is elveszítik már -10°C külső hőmérséklet mellett is. Így könnyen járhatunk úgy, hogy a kimagaslóan energiahatékonynak feltüntetett berendezés pont a legnagyobb hidegekben hagy cserben minket.


Konklúzió
Ha energiahatékonyság alapján választunk légkondicionáló berendezést, nem elegendő az energiaosztályok összehasonlítása, minden esetben szükséges az eltérő környezeti hőmérsékleteken leadott teljesítmények vizsgálata is. A Gree márka büszke arra, hogy berendezései fűtési hatékonysága alacsony külső hőmérséklet mellett is kimagasló.